1919. augusztus 12-én Szomorócot megszállják a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság csapatai. A falu egészen 1922. február 9 –ig jugoszláv megszállás alatt marad. A két és fél éves időszakot a 1920 nyarán csupán egyetlen napra szakítja meg a szomoróci felkelés. Azzal, hogy mivel indokolták, indokolhatták a jugoszlávok a falu megszállását, az általam ismert tanulmányok egyike sem foglalkozik.
A válasz: igen, lehettek ilyen érvek. A jugoszlávok kihasználhatták annak következményeit, hogy Szomoróc az előző században (hozzávetőlegesen 1828 és 1889 között) közigazgatási szempontból bizonytalan helyzetben volt. Ebben az időszakban Bükalja és Szomoróc összevonását tervezték. A birtok-összeírásokban a két község együtt szerepel. 1848-ban Bükalja és Szomoróc együtt állít nemzetőröket. 1844 után, egy darabig a bükaljaiak is a szomoróci temetőbe temetkeznek.
Bükalja és Szomoróc összevonására végül mégsem került sor, Bükalját 1889-ben Domonkosfához csatolták. (Szomoróc 1942-ig önálló maradt.)
A II. katonai felmérés Kercát és környékét ábrázoló szelvényei 1853-ban készültek. Ez a rendkívül fontos térkép nem tartalmazza a Szomoróc feliratot. Szomorócot Bükalja részeként jeleníti meg. A II. katonai felmérés felhasználásával készített katonai térképeket még a XX. század első évtizedeiben is használták.
A II. katonai felmérésnek ez a részlete Szomorócot és Kerca nyugati szélét ábrázolja. Szomoróc helyett a felirat: Bükallya
Ebben az időszakban készült Magyarország első, korszerű kataszteri felmérése is. Az 1:2880 méretarányú térképeken az egyes földterületeket (parcellákat) a művelési ág megjelölésével, a tulajdonos nevének feltűntetésével ábrázolták. E térképek is nagyon hosszú ideig használatban voltak. A kataszteri nyilvántartások még a XX. század elején is erre a térképre épültek.
1858-ban Bükaljáról és Szomorócról közös kataszteri térkép készült. Az, hogy két községről együtt készítsenek térképet csak ritkán fordult elő és csak akkor, ha az egyesítés már folyamatban volt. (Az Őrségben pl. Kisrákosről és Iklódról készült közös térkép.)
Tehát a két legrészletesebb és legfontosabb térkép Bükalját és Szomorócot egy településként ábrázolja, sőt a katonai térképen a Szomoróc név nem is szerepel.
A jugoszlávok valószínűleg érvként hozták fel, hogy - a térképek szerint – Szomoróc Bükalja része, Bükalját pedig 1889-ben Domonkosfához csatolták. Ha a Trianoni Szerződés következtében Domonkosfa az SZ-H-Sz Királyságház tartozik, akkor oda kell tartoznia Szomorócnak is.
Ezt az érvelést támasztja alá az is, hogy 1919 augusztusa és 1922 februárja között a jugoszláv közigazgatás Szomorócot nem tekintette önálló településnek, hanem Domonkosfa részeként kezelte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése