2011. április 15., péntek

Őrségi angyalcsinálók

Az Őrség történetéről szóló írások többsége az ott élők erényeiről és a dicső múltról szól.
Csupán egy-két tanulmány érinti  az 1860 és 1930 közötti évtizedekre jellemző „disszonáns jelenségeket”.
Pl.
- 1860 után az őrségi reformátusok körében radikálisan csökkent a születések száma. Az Őrségben éppen úgy jellemző volt az egykézés, mint az Ormánságban. Az Őrség falvainak népessége ezzel együtt nem csökkent jelentősen, mert megindult a beáramlás a szomszédos, relatíve túlnépesedett területekről pl. Tótságból.
- 1860 előtt alig fordult elő, 1880 és 1914 között viszont  kifejezetten gyakori halálok volt az öngyilkosság.
- Sokak betegségévé vált az alkoholizmus.
Annak biztosítása érdekében, hogy a bírtok egy kézben maradjon, gyakorivá vált a tiltott magzatelhajtás, az angyalcsinálás.
1894-ben Senyeházán pattant ki  „gyermekelcsinálási” ügy, aminek sajtóvisszhangja is lett. A Vasmegyei Lapokban megjelent írás csak senyeházi nők elleni nyomozásról tudósít, de a botránynak a későbbiekben több, mint 30 (!) lány és asszony lett az érintettje, nem csak Senyeházán, hanem Dávidházán, Kercán és Szentpéteren is. A cikk "felbujtóként" egy cselédlányt említ, de a perbe fogottak többsége birtokkal rendelkező gazda felesége vagy lánya volt.

„Őrségi csendélet

Bűnben fogantatott és bűnben nevelkedett naggyá az a senyeházi cselédlány, aki február 20-án azzal dicsekedett, hogy ő most igen könnyen vált meg a terhétől, nem úgy mint az előbbi alkalommal, midőn sokat kellett szenvednie. Legjobb meggyőződése szerint ajánlotta az ő jótevőjét barátnőinek, hogy majd ezek is annak segélyét vegyék igénybe és nem fogják megbánni, ha az ő jóakaratú tanácsát elfogadják. A senyeházi bábának is tudomására jutott ezen szóbeli reklámcsináló és miután tapasztalta, hogy az ő szülésznői gyakorlata minél inkább kevesbül, a vétkes cselekedetek esetei pedig egyre tágabb tért foglalnak, panaszos feljelentést tett ezen esetre vonatkozólag, amelynek eredménye az lett, hogy február 24-én négy nő lett bekísérve a szentgotthárdi járásbíróságra és ezen kívül még 8 nő ellen folynak nyomozások.”  (Vasmegyei Lapok 1894. március 18. 4.p.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése