Részlet Horváth Ferenc kercai plébános "Hodos - Kerca - Velemér plebániák története" címmel 1912 körül írt feljegyzéséből.
A templom a plébánia birtok szélén állott, az 1808-ki Canonica Visitatio szerint torony nélkül és téglából rakott szószék s 4 padon kívül meg a Szent Erzsébet oltáron kívül a templomban semmi sem volt található; illetve a templom mellett állott a harangláb 2 haranggal.
Végzetes volt az 1826. év, amikor augusztus 1-én, a délelőtti órákban a templomtól éjszakon közelben levő lakóház Visontay-é egy pásztorlány vigyázatlansága miatt meggyulladt és a templom a fából épült plébánialakkal együtt a tűz martaléka lett, annál is könnyebben, mert szalmával fedettek voltak. Patrónus hiánya és a katolikusok csekély száma miatt többé föl sem épülhetett.
Két ízben kísérlettem meg a romokból újra egy kis kápolnát legalább állítani, de sikertelen volt minden törekvés; segélytámogatást nem nyerhettem.
Egy legvégső kísérletem volt 1879-ben, midőn Wágner Károly a hodosi korcsma tulajdonosa 600 forintot ajánlott egy kápolna építésére a meglevő anyagból, én pedig a szükséglendő faanyagot ajánlottam, mégis kellett volna költségvetés szerint még 800 forint. Már a fát kifaragtattam a jó remény fejében, és mivel a hiányzó összegre semmi kilátásunk nem nyílott a részben már avulni kezdő fát potom áron kellett eladni, hogy munkadíj némileg kárpótolva legyen. Így maradt romokban a templom naponként pusztuló fala, míg végre1893 VII. évben a téglaanyag árverésen püspöki engedély mellett 60 forintért eladatott s kamatozásra tőkésítve lett s így a templom alapja 300 forintra emelkedett. 1900-ban a templom hely s tér 480 korona s így a templom alap tőkéje lett 1152. 24 fillér. Mely összeg az egyház hivatal által kezelve kamatozik
A bontás, úgy az alapfal kiásása idejében, naponként jelen voltam, figyelemmel kisérve mindent, nem fordul-e elő valami régiségi lelet. De semmi más nem jött a felszínre, mint egy 175 cm hosszúságú, 5 lapra faragott szürke kő …. (!)… ily alakban, melynek előlapjaira domború †kereszt volt faragva. Ez a lelet és a falbontásakor feltűnő nagy mennyiségű téglatörmelék, mert alig 12 ezer jó tégla került ki belőle – biztosan engedett következtetni arra, hogy e hodosi templom már 12-ik században épülhetett az itt közelben levő s már korábban elpusztított kolostor maradványaiból, mert az a kereszttel jelölt kő a bejárat (vagy portálé) oldaloszlopa lehetett, teljes biztossággal megállapítható volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése