Vízes Cserta, Dondáris, Sáfrán-kert - Helynevek Bajánházáról 1864-ből

Pesthy Frigyes 1863 és 1865 között összegyűjtötte, összegyűjtette Magyarország településeinek helyneveit. Bajánházáról Szabó József bíró és Bíró József előljáró válaszoltak a kiküldött kérdőívre.

(Pesthy a helynevek mellett kérdéseket tett fel az adott település elnevezéseire és a lakosságára vonatkozóan is.)

Bajánháza község tartozik Vas megye Muraszombati kerülete Őrségi járásához. Azon 17 községekhez tartozik, melyről e járás és e vidék nevezetét veszi. Az őrségi nevezet pedig már a hajdankorból ered, midőn a stájer határszéleken a szomszéd népek betörései ellen, mint határőrök, több kapitányságok alatt védték a hazát. Mely [név] még Mátyás korában keletkezhetett, ami megtetszik még a mai nap is a 17 őrségi község [-et magában foglaló] kerület ládájában megőrzött és letett, több fejedelmek donációjából.

Miután a községnek azóta egyéb és több neve elő nem fordult, a régi öregek fennmaradt állításai szerint, régebben Baján nevű lakosáról neveztetett, melyet ma is visel.

E község lakossága általjában és eredetileg tiszta magyar, valószínű, hogy Árpádtól származik, mert hazájukat és nemzetüket szerető nép, minden jóra és szépre alkalmas.

33 szám alatti házban, mintegy 130 lakos 7 egész telek vagy 900 holdra menő térségen van. Lakossága református felekezetű.

Fekvése a helynek – nagyobb részint szántóföldjei és rétjei róna és lapájság, egyéb része, erdeje és legelője hegyes-völgyes. A Kerka folyó, mely rétjeit sáros vízével leönti, a határt keresztül metszi.

A többi topographiai nevei a következők:

Telekvég – mivel a házak közelében míveltetik,gyakrabban trágyáztatik és ezért Telekvégnek neveztetik.

Domb -mivel a tájék kicsit emelkedetettebb fekvésű

Vízes Cserta – mivel lapály és vízállós

Dondáris – kevés szőllőt is tenyésztenek

Kökényes-völgy – árkos-bokros,benne hajdan sok kökény és vadgyümölcsös lehetett

Baján-völgy – Hajdan Baján birtokosé lehetett, és mint feljebb említtetett, ezen birtokosról vehette nevezetét a község, de most ilyen család elő nem fordul.

Cserta – nagyobb részint legelőtér

Sáfrán-kert – néhány hold szántóföld

Cser és Ludak földe – szántóföld és legelő

Düllők - házak alatti jobb rétekből áll

Belső-kert – rétség, mivel a Kerka folyón belül van, azért neveztetik így

Sáros-berek – lapályos erdőség

Szél-berek – tölgyfás erdő és legelőtér, a határszélen van

Vágattas – bokros legelő

Környezi a határt nyugatról Senyeháza és Kercza, délről Zala megye határszéle, előbb grőf Szapári, mostantól B. Noénorbert (sic!) udvari tanácsos Haricsa nevezetű pusztája, melyet egy kis folyó vagy patak hasít, keletről Kerkáskápolna, északról Őr Sz. Péteri helységek.

Kelt: Bajánháza September 20. '864

Szabó József községi bíró

Bíró József előljáró