Alkarika, Bajánfiaandrásháza, Farkasi, Iklód, Kánszeg, Könyeháza, Őrmihályháza, Pácod, Szentviszló - "ismeretlen" őrségi falvak

Az Őrségre vonatkozó írott forrásokban olyan településnevek is fel-felbukkannak, amelyek ma már nem használatosak. Az alábbi nevekkel a szűkebben vett Őrség területén találkozunk:

Alkarika, más néven Kápolnásfalu ( Alkaryka, Kapolnasfalw - 1428), Kápolnáskerca (Kapolnaskyrcha - 1452) Valószínűleg mindhárom elnevezés a mai Kerkáskápolnát jelöli. Kerkáskápolna az 1700-as évek elejéig Szalafővel és Őriszentpéterrel együtt az Őrség népesebb települései közé tartozott. Temploma volt, aminek pontos helyét nem ismerjük, talán a mostani temető környékén állhatott. A "Várdomb" dűlőnév pedig erődített helyre utal. A Kápolnáskerca név utótagja nem inkább a Kerca patakkal, mint Kerca faluval hozható összefüggésbe. A "Nagy-Kerka" (Kerka) és a "Kis-Kerka" (Kerca-patak) a falutól nem messze, Bajánháza határában egyesül.

Bajánfiaandrásháza (Bayanfiwandrashaza - 1428) Bajánházával azonos. 

Farkasi, Farkasfölde (Farkasy, Farkasfelde - 1350) Szomoróctól nyugatra, Domonkosfa vagy/és Tótkeresztú területén volt. Nem azonos a Szentgyörgyvölgye területén lévő Farkasival! 

Iklód A XIX. században beolvadt Kisrákosba. A név ma is ismert.

Kánszeg Dávidházától északra. Az elnevezés dűlőnévként, illetve a Kánszegi-patak elnevezésében máig fennmaradt.

Könyeháza (Kwnyehaza - 1428) Valószínűleg a későbbi Kotormánnyal (Kotormányszeggel) vagy annak nyugati részével azonos.

Őrmihályháza (1548) Valószínűleg Kotormány egy részével, annak keleti szerével azonos.

Pácod - (Pacuth - 1310) Pankasztól délre. A XX. század első felében néptelenedett el teljesen. A terület most Zala megyéhez tartozik. Korábban alkalmanként Vas megyéhez, illetve az Őrséghez számolták. Szentviszló - Kerca és Szomoróc között, a pataktól délre a "Pusztatemető" környékén. A Szent Vencel templomot 1208-ban említik először.