2009. április 22., szerda

Régi őrségi nemzetségek – 1. A Könye család

Az Őrséget ismertető kiadványok többségében szerepel az a kitétel, hogy az Őrségben már a „kezdetektől fogva” ugyanazok a családok élnek. Van olyan szerző, akinél a kezdetek kifejezés a honfoglalást, van akinél az államalapítást jelenti. Többen magabiztosan említik a un. 1286-os kiváltságlevelet, amelyik név szerint sorolja fel az őrségi családfőket. Az egyébként megfontolandó hipotézis itt mindjárt megbicsaklik. Az 1286-ra datált oklevelet valamikor az 1700-as évek második felében írták. A hamisítvány is érdekes és értékes dokumentum. Készítői egy elképzelt okiratot próbáltak saját, akkori ismereteik alapján rekonstruálni.
Az oklevélben felsorolt családnevek nem az 1200-as, hanem az 1600-as, 1700-as évek állapotait tükrözik. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy megnevezett családok többsége nem élt vagy élhetett már a XIII. században az Őrségben.
A régi családnevek között vannak olyanok, amelyek az Őrségre jellemzőek. Ilyen pl. a Könye. A fent említett, hamis oklevél Könye Gergelyt (Gregorii Keönie), Könye Ábrahámot (Abrahae Keönie) és Könye Pált (Paulo Keönie) sorolja fel. A nevek említése csupán annak a bizonyítéka, hogy a XVIII. században a Könyéket régi őrségi családként tartották számon.
A Könye azon családnevek közé tartozik, amelyik településnek is nevet adott. Könyeházáról 1428-ból van adatunk. A település valószínűleg azonos a későbbi Kotormánnyal. A későbbi összeírások szerint a Könye nevezetűek nagy része itt és a szomszédos falvakban lakott.
Pl. Könye György - Kotormányszeg (1550), Könye János - Kotormányszeg (1550),  Könye Péter - Hodos (1550),  Könye Péter – Kotormány (1659), Könye János – Kotormány (1659), Könye Miklós – Kotormány (1659), Könye Mihály – Kotormány (1659), Könye Tamás – Senyeháza (1630), Könye Ferenc – Hodos (1659), Könye János szabó – Hodos (1734), Könye János – Kerca (1659), Könye Mihály – Kerca (1659), Könye Ádám – Kerca (1659), Könye János – Őriszentpéter (1729), Könye Miklós – Nagyrákos (1729), Könye Péter katona – Szalafő (1729)
1732 után az Őrségből több Könye nevű család Somogyba (Orciba) és Zalába (Nagykanizsa környékére) költözött. A több ágra szakadt könyeházi Könye nemzetségből származhatnak Őrséggel szomszédos területeken (pl. Vaspör, Rábagyarmat, Zalaegerszeg) élő Könye családok is.
A XVII. századtól kezdve vannak adatok arra, hogy generációkon átívelő, hagyományos foglalkozás volt körükben a szabóság, illetve szűrszabóság. Tekintélyesebb nemzetségnek számítottak, amelynek egyes tagjai az 1700-as években a nemesi cím elnyerésével is próbálkoztak.
A Könye az Őrségben ma is gyakori név. Megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy a Könye nevet viselő családok jelentős része (éljenek bárhol a világon) - az Őrségből származik. A család ősi „székhelyének” elsődlegesen Könyeháza (későbbi nevén Kotormány – ma Bajánsenye része), másodlagosan Hodos és Kerca tekinthető.

5 megjegyzés:

  1. Én Könye Péter vagyok, és nagyon köszönöm az infókat a családomról!!!

    VálaszTörlés
  2. Én Könye Róbert vagyok és nem hittem volna hogy ilyen messze nyúlik vissza a családnevem

    VálaszTörlés
  3. Én Könye Rita vagyok és nagyon örülök , hogy ilyen szép múltja van a nevünknek!Kiskoromban rengeteget nyaraltunk Bajánsenyén a rokonoknál, olyan jó most többet is megtudni magunkról:)

    VálaszTörlés
  4. Én Könye Berill vagyok és nagyon meglepődtem mikor Vaspört is megemlítették mert bár Győr mellett lakom kb 15 km rel Gönyűn de a nagyszüleim onnan származnak és még ma is élnek Vaspörben rokonaim :)

    VálaszTörlés
  5. Halli! Az én nagyszüleim is Vaspörből származnak, illetve az első és másod unokatestvéreim is. Egyébként Vaspörben is több Könye család volt. Marika

    VálaszTörlés