Régi őrségi nemzetségek - 7. - a Baján család

A Baján névvel először 1428-ban találkozunk, amikor az Őrség egyik települését „Bayanfiwandrashaza in districtu Ewrseg” (Bajánfiaandrásháza az Őrség tartományban) néven említik. Tehát ebben az időszakban a falu névadó birtokosa már nem maga Baján, hanem a fia, András volt. A településnév nevét 1453-ban Bayanhaza (Bajánháza) formában említik, ez az elnevezés marad fenn egészen napjainkig. (Így rövidebb és feltehetően korábbi névforma rögzült.)   A településnek és a nemzetségnek is nevet adó Baján az 1300-as évek végén élhetett. A XV. század elején a Baján személynév családnévvé vált, így a több mint 600 éves múlttal rendelkező őrségi Baján nemzetség történetének kezdete jól dokumentálható.  

Az őrségi Baján  családok „ősi fészke” tehát a mai Bajánsenyéhez tartozó Bajánháza.

Az 1550-es urbárium bajánházi  Baján (Bayan) Jánost és Baján (Bayan) Lászlót nevét említi.
1629-ben az őrségi esküdtek között találjuk a bajánházi Baján (Baÿan) Mihályt.

1659-ben  Bajánházán Baján (Baian) Mihály és Baján (Baian János), Nagyrákoson pedig Baján (Baian) Mártonné neve szerepel az összeírásban.

A Baján név később  Őrség más településein is elő-előfordul., így pl. az 1700-as évek elején Pankaszon élt Baján Péter, aki 1732 körül valószínűleg Somogyba vagy Zalába költözött.

A Baján család név a XVIII. században magáról Bajánházáról eltűnt ugyan, de az ősi család leszármazottainak egy része ma is az Őrségben él.
1864-ben, amikor Pesty Frigyes összegyűjtötte a település neveit, a helyi adatközlők két név esetén is arra hivatkoznak, hogy az a egykor itt élt Baján családhoz kötődik.
A falu neve "a régi öregek fennmaradt állításai szerint, régebben Baján nevű lakosáról neveztetett, melyet ma is visel."
A falu határában lévő egyik völgyet, akkor még Baján-völgynek nevezték, amely "hajdan Baján birtokosé lehetett, és mint feljebb említtetett, ezen birtokosról vehette nevezetét a község, de most ilyen család elő nem fordul."

Bajánháza helynevei 1864-ben (blogbejegyzés)