Posztérung, Vaskapu - A régi út Bajánháza és Kerca között.

Ma már természetesnek tartjuk, hogy a Körmend - regedei (muraszombati) út  Őriszentpéter felől érkezve Bajánsenye mai központján, azaz Senyeházán át vezet tovább a kercaszomori elágazás felé.
A jelenlegi nyomvonalat csak az 1810 körüli útszabályozás során alakították ki. A régi útvonal Őriszentpéter irányából nem Senyeházára, hanem  Bajánházára vezetett, majd a Kerka hídján át a Maláka szélében vitt tovább Kercára. A bajánházi hidat 1711-ben  "posztérung"ként (Postierung =őrhely) azaz vámszedő helyként említik. A Kerka fő ágán és holt ágán lévő két híd kijavításáról 1735-ben  külön is intézkedtek. A Bajánházát érintő útvonalat használták végig a középkor folyamán, sőt esetleg már a rómaiak idején is.
A Kerka-híd után az út a Vaskaput érintette. Hozzávetőleges pontossággal ennek helye is meghatározható, azon a helyen (vagy annak közelében) volt, ahol az út elérte a kercai határt. A "posztérung" Árpád-kori elődje lehetett, áteresztő pont, amelyhez valószínűleg kisebb erődítmény is tartozott. A XVIII. századi határjárásokban, már csak mint Kerca község határának egyik jellemző pontját említik ("az a hely, amelyet mindközönségesen Vaskapuként ismernek"). A Vaskapu dűlőnév a XX. század közepéig élt tovább.
A Regede felé vezető középkori út Kercaszomortól délre eső szakaszának csak egyes pontjai rekonstruálhatóak. Bizonytalan, hogy hol kelt át a Kerca-patakon. A Haricsától (XV. században - Cser-hegye) nyugati irányban vezetett tovább, elhaladt a Szent Vencel templom mellett. Onnan Szerdahelyen át vezetett tovább Tótlak felé.
Bajánháza  a református és a katolikus egyházigazgatás szempontjából  még a XIX. század elején is a kercai fárához, illetve plébániához tartozott. Nyilvánvalóan azért, mert Kercáról akkor még közvetlenül elérhető volt. (A senyeházi reformátusok és katolikusok Őriszentpéterhez tartoztak.)
A XIX. század eleji őrségi  útrendezésben Nemesnépi Zakál György is közreműködött. Feltételezhetően az ő "lobbitevékenységének" is szerepe van abban, hogy Senyeháza útcsomóponttá vált. Az ő munkájának eredményeképpen szerveződött meg az egyházközség, épült meg a templom is.

Írni-olvasni tudók az Őrségben 1869-ben

1869-ben részletes felmérés készült a Vas megyei népesség írni-olvasni tudásáról. A 7 évesnél idősebb lakosokat írták össze, külön a férfiakat és a nőket.
Vas megye mai közigazgatási területére vetítve a férfiak 61.0, a nők 37.5 százaléka tudott írni és olvasni. A Körmendi járás területén ez az arány 48.2, illetve 26.4 százalék volt.
Az írni-olvasni tudók aránya a kemenesaljai evangélikus községekben volt a legmagasabb, de az Őrség református falvainak többségében is meghaladta a megyei átlagot.

Az írni-olvasni tudók aránya a férfiak körében:
(A "rangsor" első 77 települése, a 406-ból. Több olyan település is akadt, ahol az írni-olvasni tudó férfiak aránya 5 százalék alatt volt.)

Sorszám	Település	Férfiak	Nők
	Boba	91.2	82.9
	Nemescsó	88.0	68.4
	Kiscell és Pórdömölk	84.8	45.8
	Kőszeg	83.3	69.9
	Szombathely	82.9	62.1
	Kőszegdoroszló	82.1	45.6
	Vármellék (Sárvár)	81.9	62.2
	Nemesmagasi	81.4	60.0
	Meszlen	80.9	62.1
	Szentgotthárd	80.6	70.5
	Magyarkeresztes	80.3	51.0
	Egyházashetye	79.7	62.8
	Pornóapáti	79.7	65.7
	Terestyén	79.6	77.5
	Merse	79.4	68.1
	Kemeneskápolna	78.7	39.8
	Ispánk	78.7	56.8.
	Nagysitke	78.6	42.0
	Ivánegerszeg	78.6	61.6
	Nemeskocs	78.2	42.6
	Csánig	78.2	60.2
	Káld	78.1	51.0
	Kemenesmihályfa	77.4	73.3
	Acsád	77.0	43.2
	Nagyrákos	76.9	52.2
	Sárvár	76.9	60.7
	Őriszentpéter	76.6	56.2
	Rábakovácsi	76.6	52.7.
	Szergény	76.4	47.0
	Pápoc	76.2	39.9
	Borgáta	76.1	43.5
	Kiscsömöte	75.6	35.9
	Tokorcs	75.5	48.2
	Jánosháza	74.5	55.6
	Velem	74.0	35.2
	Kőszegszerdahely	73.8	31.2
	Alsószeleste	73.7	47.5
	Nemeskolta	73.6	48.4
	Kerca	73.0	23.0
	Vönöck	72.9	47.5
	Hidashollós	72.7	64.8
	Alsómesteri	72.6	43.8
	Németszecsőd	72.5	60.0
	Sári	72.5	45.7
	Karakó	72.2	31.3
	Németkeresztes	72.2	34.7
	Körmend	72.1	40.9
	Nagysimonyi	72.0	43.5
	Kisrákos	71.9	38.1
	Hegyfalu	71.8	48.6
	Molnaszecsőd	71.1	48.3
	Kotormány	71.0	35.7
	Bárdos	71.0	39.4
	Felsőszilvágy	71.0	43.0
	Inta	70.7	48.7
	Dávidháza	70.4	27.5
	Répceszentgyörgy	70.4	56.3
	Csempeszkopács	70.3	72.2
	Szentmiklósfa	70.2	53.3
	Jákfa	70.2	52.9
	Gór	69.9	37.4
	Kemenessömjén	69.8	56.6
	Izsákfa	69.7	33.2
	Pusztarádóc	68.8	54.7
	Kissomlyó	68.4	38.6
	Szalafő	68.2	44.3
	Pórmagasi	68.1	46.5
	Bajánháza	67.9	32.6
	Csénye	67.7	59.0
	Kisköcsk	67.2	32.5
	Nagyköcsk	67.2	45.5
	Csönge	66.7	41.2
	Senyeháza	66.4	37.2
	Szatta	66.3	16.0
	Kecskéd	65.9	39.2
	Ság	65.5	40.6
	Rádóckisújlak	65.4	31.0
	Pankasz	65.1	33.3
	Nemeskeresztúr	64.7	29.0

Írni-olvasni tudó nők az Őrség falvaiban:
(A "megyei rangsor" első 50 települése. Akadtak olyan települések is, ahol egyetlen írni-olvasni tudó nőt sem találtak.)

Sorszám	Település	Férfiak	Nők
	Boba	91.2	82.9
	Terestyén	79.6	77.5
	Kemenesmihályfa	77.4	73.3
	Csempeszkopács	70.3	72.2
	Szentgotthárd	80.6	70.5
	Kőszeg	83.3	69.9
	Nemescsó	88.0	68.4
	Merse	79.4	68.1
	Pornóapáti	79.7	65.7
	Hidashollós	72.7	64.8
	Kisfalud	48.0	64.8
	Egyházashetye	79.7	62.8
	Vármellék (Sárvár)	81.9	62.2
	Szombathely	82.9	62.1
	Meszlen	80.9	62.1
	Ivánegerszeg	78.6	61.6
	Sárvár	76.9	60.7
	Csánig	78.2	60.2
	Nemesmagasi	81.4	60.0
	Németszecsőd	72.5	60.0
	Csénye	67.7	59.0
	Ispánk	78.7	56.8.
	Kemenessömjén	69.8	56.6
	Répceszentgyörgy	70.4	56.3
	Őriszentpéter	76.6	56.2
	Jánosháza	74.5	55.6
	Pusztarádóc	68.8	54.7
	Szentmiklósfa	70.2	53.3
	Jákfa	70.2	52.9
	Rábakovácsi	76.6	52.7.
	Nagyrákos	76.9	52.2
	Szaknyér	63.6	51.7
	Magyarkeresztes	80.3	51.0
	Káld	78.1	51.0
	Inta	70.7	48.7
	Hegyfalu	71.8	48.6
	Nemeskolta	73.6	48.4
	Molnaszecsőd	71.1	48.3
	Tokorcs	75.5	48.2
	Alsószeleste	73.7	47.5
	Vönöck	72.9	47.5
	Szergény	76.4	47.0
	Pórmagasi	68.1	46.5
	Kemenesszentmárton	59.3	46.0
	Kiscell és Pórdömölk	84.8	45.8
	Sári	72.5	45.7
	Kőszegdoroszló	82.1	45.6
	Nagyköcsk	67.2	45.5
	Szalafő	68.2	44.3
	Őrimagyarósd	62.4	44.1