2012. szeptember 8., szombat

Posztérung, Vaskapu - A régi út Bajánháza és Kerca között.

Ma már természetesnek tartjuk, hogy a Körmend - regedei (muraszombati) út  Őriszentpéter felől érkezve Bajánsenye mai központján, azaz Senyeházán át vezet tovább a kercaszomori elágazás felé.
A jelenlegi nyomvonalat csak az 1810 körüli útszabályozás során alakították ki. A régi útvonal Őriszentpéter irányából nem Senyeházára, hanem  Bajánházára vezetett, majd a Kerka hídján át a Maláka szélében vitt tovább Kercára. A bajánházi hidat 1711-ben  "posztérung"ként (Postierung =őrhely) azaz vámszedő helyként említik. A Kerka fő ágán és holt ágán lévő két híd kijavításáról 1735-ben  külön is intézkedtek. A Bajánházát érintő útvonalat használták végig a középkor folyamán, sőt esetleg már a rómaiak idején is.
A Kerka-híd után az út a Vaskaput érintette. Hozzávetőleges pontossággal ennek helye is meghatározható, azon a helyen (vagy annak közelében) volt, ahol az út elérte a kercai határt. A "posztérung" Árpád-kori elődje lehetett, áteresztő pont, amelyhez valószínűleg kisebb erődítmény is tartozott. A XVIII. századi határjárásokban, már csak mint Kerca község határának egyik jellemző pontját említik ("az a hely, amelyet mindközönségesen Vaskapuként ismernek"). A Vaskapu dűlőnév a XX. század közepéig élt tovább.
A Regede felé vezető középkori út Kercaszomortól délre eső szakaszának csak egyes pontjai rekonstruálhatóak. Bizonytalan, hogy hol kelt át a Kerca-patakon. A Haricsától (XV. században - Cser-hegye) nyugati irányban vezetett tovább, elhaladt a Szent Vencel templom mellett. Onnan Szerdahelyen át vezetett tovább Tótlak felé.
Bajánháza  a református és a katolikus egyházigazgatás szempontjából  még a XIX. század elején is a kercai fárához, illetve plébániához tartozott. Nyilvánvalóan azért, mert Kercáról akkor még közvetlenül elérhető volt. (A senyeházi reformátusok és katolikusok Őriszentpéterhez tartoztak.)
A XIX. század eleji őrségi  útrendezésben Nemesnépi Zakál György is közreműködött. Feltételezhetően az ő "lobbitevékenységének" is szerepe van abban, hogy Senyeháza útcsomóponttá vált. Az ő munkájának eredményeképpen szerveződött meg az egyházközség, épült meg a templom is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése