2009. május 26., kedd

Amikor Szomoróc az Őrségszőllős nevet viselte

Szomoróc község képviselő-testülete 1897 január 12-i ülésén határozatot hozott, mely szerint kérik a falu nevének Őrség-Szőllősre változtatását. Még az év elején új bélyegzőt is készíttettek, amit használni is kezdtek. A régi pecsétnyomót beküldték a Megyei Levéltárba. (Valószínűleg új település-névtábla is készült, de erről nincs adat.) A Körmend és Vidéke c. lap üdvözölte a névmagyarosítást, azt példaként állította más települések elé.
Az alispáni hivatal csak két évvel később (!) - 1899. január 28-án továbbította a kérelmet a Belügyminisztériumba. A Belügyminisztérium 1899. július 24-én válaszolt:
"A névváltoztatást a belügyminisztérium nem engedélyezi, mert a község neve minden valószínűség szerint valami Árpádkori Zomor nevű egyéntől származik, amelyet a szláv lakosság az „ovecz” személynévképzővel látott el, de azt később magyar befolyásra „ócz"-ra változtatta. Szomorócz teljesen jó magyar hangzású név, az országban egymagában áll, Szőllős nevű viszont 17 van.”
A minisztériumi választ követően a vármegye törvényhatósága kötelezte a települést a Szomoróc név használatára.
"A település a Szomoróc helynév felvételére köteles és pecsétjét azonnal készítesse el, a régieket pedig terjessze fel."

(A község előljárói 1897 január 12-én: Bíró: Pongrácz Dániel Esküdtek: Kapornaky Sándor, Ábrahám András, Horváth József, Orbán Sándor, Balaicz Dániel, Pongrácz Lőrinc, Horváth Ferenc, Horváth Sándor, Pongrácz Ferenc, Pongrácz Ferenc - másik, Papp János, ifj. Pongrácz Dániel, Kapornaky István. Az ülésen nem voltak jelen Orbán Lajos és Pongrácz Kálmán esküdtek)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése